A legfrissebb adatok szerint a kínai autógyártók a globális autópiac 28%-át teszik ki, ami jelentős növekedést mutat a 2019-es 13%-os részesedéshez képest. Ez a tendencia a japán autógyártók arányának csökkenésével párosul, akiknek részesedése 7%-kal csökkent az elmúlt négy évben. A Kínában zajló autóipari fejlődés nemcsak a helyi gazdaságot érinti, hanem a globális autópiacot is, amelyben a magyar autóipar, például a BMW Debrecen és az Audi Győr gyárai, szoros versenyhelyzetbe kerülhetnek. A magyar autóipar exportja, amely 2022-ben 7,2 milliárd eurót tett ki, érzékeny lehet a globális trendekre, különösen, ha a kínai gyártók egyre nagyobb részesedést szereznek.
Eközben Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, kijelentette, hogy nem biztos benne, hogy érdemes lenne megállapodást kötni Iránnal, hacsak Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és más országok nem csatlakoznak az Abraham-akkordokhoz. Trump szerint ezek az országok "tartoznak nekünk". Ez a megnyilvánulás újabb feszültségeket szülhet a Közel-Keleten, ahol a magyar gazdaság is érintett lehet, hiszen a magyar export jelentős része függ az energiahordozók árával és elérhetőségével, amelyet a régió geopolitikai helyzete befolyásol.
A kínai autóipar növekedése és Trump Irán-politikája egyaránt figyelmet érdemel a magyar befektetők számára. A globális autóipar átalakulása, amelyben Kína dominál, hatással lehet a magyar autógyártásra, amely az export 20%-át teszi ki. A közel-keleti feszültségek pedig a magyar energiapolitikát is befolyásolhatják, különösen az orosz gázimport csökkenése és a Paks II. projekt kapcsán. A következő hónapokban a magyar gazdaság szereplői figyelemmel kísérhetik a globális trendeket, hogy felkészüljenek a várható változásokra.
