A Japán Bank szeptember 19-én bejelentette, hogy 25 bázisponttal emeli a kamatokat, ami a legmagasabb szintet jelenti 1995 óta. Ez a döntés az emelkedő inflációra adott válaszként született, és a leggyorsabb kamatemelési időszakot jelenti Japánban az 1990-es évek óta. A kamatemelés célja az infláció megfékezése, amely az utóbbi hónapokban jelentős nyomást gyakorolt a japán gazdaságra.
Az Egyesült Államokban a Fed is hasonló lépéseket tett, miután a célzott Fed Funds Rate 3.75% és 4.00% közé emelkedett a legutóbbi kamatemelés után. A Goldman Sachs előrejelzése szerint a Fed októberben újabb 25 bázispontos emelést tervez, ami tovább szigoríthatja a monetáris politikát. Az amerikai kiskereskedelmi eladások augusztusban 1,2%-kal nőttek, ami a legnagyobb havi növekedés március óta, jelezve a fogyasztói kereslet erősödését.
A magyar gazdaság szempontjából fontos megemlíteni, hogy az MNB alapkamat jelenleg 6.50%, ami a régióban az egyik legmagasabb. A forint árfolyama az euróval szemben 395-410 között mozog, míg az amerikai dollárral szemben 360-380 között ingadozik. Ezek a változások a nemzetközi kamatemelések hatására is befolyásolhatják a magyar pénzpiacokat.
A Fed döntései és a japán kamatemelések hatással lehetnek a globális kötvénypiacokra is. Az amerikai 10 éves államkötvény hozama történelmileg 50 bázisponttal emelkedett az első hat hónapban, miután a Fed megkezdte a kamatemelési ciklust. A következő 12 hónapban ez az emelkedés átlagosan 110 bázispontot is elérhet.
A magyar befektetők számára fontos figyelemmel kísérni a nemzetközi kamatpolitikák alakulását, mivel ezek közvetlen hatással lehetnek a hazai gazdasági környezetre és a forint árfolyamára. Az MNB alapkamatának alakulása, valamint a forint árfolyamának változásai meghatározóak lehetnek a befektetési döntések szempontjából.
